Rólunk

A FŐTÉR-PROJEKT SZAKMAI HÁTTERE, SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA

2.1 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK


Az elmúlt évtizedek hazai és nemzetközi városfejlesztési tapasztalatai egyértelműen igazolták, hogy
a városi közterületek minőségének fejlesztése, használati lehetőségei sokoldalúságának bővítése a
városi szolgáltatások iránti kereslet és azon keresztül a tőkevonzó képesség növelésének egyik
legfontosabb várospolitikai eszköze. A városi főterek – emblematikus jelentőségüknek, meglévő
vagy potenciális funkcionális sokoldalúságuknak, az ott zajló folyamatok társadalmi
jelentőségének köszönhetően – e megújítási folyamatban prioritást élveznek. A főtérmegújítás
sikeressége alapvetően függ attól, hogy az újonnan létrejött állapot mennyiben tud megfelelni a
városi társadalom és gazdaság megváltozott elvárásainak, illetve mennyiben tud elébe menni
bizonyos jövőbeli elvárásoknak.

A rendszerváltás óta jelentősen megváltoztak a főterek szimbolikus, közösségteremtő feladatainak a jelentősége. Egyre szaporodnak azok a közösségi rendezvények, melyek a városi szabad tereken zajlanak, jelentős tömegvonzásúak vagy igényes szabadtéri környezetet követelnek. Nő az elvárás az adott városrész fizetőképességének megfelelő színvonalú vendéglátó teraszokra, személyes találkozások
helyszíneire - a városlakók számára fontos helyekre. A város élhetőségének fontos értékmérője a
gyalogosközpontú, a gépjárműforgalom terhelésétől mentes városi terek, felületek, bevásárló
utcák, pihenőhelyek, zöldfelületek folytonos hálózatának hossza, kiterjedése és minősége,
miközben a városlakók gépjármű-tároló kapacitások hiányát, a gépjárművel történő elérhetőség
akadályozottságát is konfliktusként élik meg. Ezeknek a szerepeknek, igényeknek Újpest főtere ma
nem tud megfelelni.
A főtérmegújítás sikeressége alapvetően függ attól, hogy az újonnan létrejött állapot mennyiben tud megfelelni a városi társadalom és gazdaság megváltozott elvárásainak, illetve mennyiben tud elébe menni a jövőbeli elvárásoknak.


Újpest Önkormányzata elhatározta, hogy Belső-Újpest rehabilitációs folyamatába integráltan
megújítja a Szent István teret ennek során
A DINAMIKUSAN MEGÚJULÓ ÚJPEST TÉNYLEGES ÉS ESZMEI KÖZPONTJAKÉNT-FÓKUSZAKÉNT MŰKÖDNI
KÉPES, SAJÁTOS ÚJPESTI ARCULATÚ, REPREZENTATÍV, SOKOLDALÚAN HASZNÁLHATÓ, EGYSÉGES
ÉPÍTÉSZETI KIALAKÍTÁSÚ FŐTERET HOZ LÉTRE.
Ennek keretében:
• A piacot, a Városházát és az egyházi épületeket integráló, a teret egységbe szervező,
reprezentatív, városi rendezvények befogadására is alkalmas, a mainál több zöldfelületet
magában foglaló, a változó igényekhez alkalmazkodni képes szabadtér-rendszert hoz létre;
• Megújítja, korszerűsíti a városrész identitásának meghatározó részét képező piac működési
rendjét és építészeti arculatát, újjászervezi a térrel való kapcsolatát a hagyományos
élelmiszerpiac és virágpiac funkciók dominanciájának megtartása mellett;
• Radikálisan csökkenti a haladó és álló gépjárművek által elfoglalt térfelületet, átalakítja a tér és
hatásterülete forgalmi és parkolási rendjét, a téren lévő funkciók működőképességének
fenntartásához, korszerűsítéséhez szükséges teher- illetve kiszolgáló- és közönségforgalom
racionális, gazdaságos térigényű, a különidejűséget is figyelembe vevő biztosítása mellett;
• Megújítja a leromlott állapotú térfalakat a tér léptékének megfelelő intenzitással, reprezentatív
funkciójához méltó magas építészeti-műszaki követelményeket kielégítve, figyelembe véve a
tér építészeti arculatával kapcsolatos előzetes elhatározásokat;
Elindítja a térre becsatlakozó utcahálózatnak a Főtér városi szövetbe integrálását szolgáló
differenciált megújítását, gyalogos-kerékpáros dominanciájú, bevásárló utcahálózatot alakít ki,
a Főtér és az újonnan épülő Károlyi városközpont illetve kisebb lokális központok összekötésével;
• A Szent István teret városi agórává, kereskedelmi, kulturális, szabadidős fókusszá, az újpestiek
életét és identitástudatát meghatározó szimbólummá, a teret és környékét valódi
városközponttá fejleszti.

Az újpesti főtér megtartja klasszikus igazgatási, egyházi központ és piactér szerepét. A három
főépületet nagy összefüggő térfelületek és a Liszt Ferenc utca meghosszabbításában kiépült
gyalogostengely fogja egységbe. A jelenleg mozaikokra szabdalt tér egységes, a jelentős érkezési
pontokról jól átlátható építészeti együttessé válik. A piaci-kereskedelmi funkciókhoz kapcsolódó
közterületigények mellett jelentős teret kapnak a reprezentációs igények és a különféle időciklusok
szerint változó legkülönfélébb szabadtér-használati módok (vendéglátás, rendezvények, korzózás
A piac megőrzi hagyományos kiskereskedői és őstermelői élelmiszer és virágpiac jellegét,
elhelyezését ugyanakkor összefogott, egységes architektúrájú, a tér felé kínálatával megnyíló, a
templom reprezentációs igényeinek teret adó, a megújult térrel „együtt lélegző” épületépületegyüttes
fogja biztosítani. A piac jelentős homlokzatfelületen történő felnyitásával a
közösségi belső és külső terek nagyfokú összeszövődése jöhet létre. Olyan átmeneti terek jönnek
létre, amelyek újabb beavatkozás nélkül képesek alkalmazkodni a változó igényekhez. A tér
megújulása lehetőséget biztosít arra, hogy a városháza, a templom és a piac, valamint a tér körüli
átépített felújított kereskedelmi egységek megújult szolgáltatásaikkal, magas minőségű
kínálatukkal nyithassanak a tér felé.
A tér nem beépített területén, ideiglenes építményekben, vagy erre a célra kialakított fedettnyitott
térben megjelenő árusítás a teret gazdagítja, de ez a jövőben, a hasonlóan összetett
funkciójú nyugat-európai és dél-európai előképekhez hasonlóan csakis olyan, rendezett módon
történhet, hogy az árusítás szüneteltetésekor a tér más tevékenységek számára felszabadul, az
árusító tevékenységnek akár csak látványban zavaró nyoma nem marad.

A főtéren létrejövő új arculat, a megmaradó és új térhasználati lehetőségek és szolgáltatások
biztosítják, hogy a helyhez, a hagyományokhoz, a múlt értékeihez kötődő lokálpatrióták és a
mobilabb, dinamikusabb, a globalizáció pozitív hatásait, a sokféleséget igenlő újpestiek egyaránt
magukénak érezhessék a megújult főteret.

5.22 Egységes közterület-menedzsment
Az István tér megújításának koncepciójában fő cél, hogy helyreálljon az egykori, klasszikus főtér
funkció (városháza, templom, piac, kocsma, boltok, korzó jelleg, közéleti fórum, stb.). Az ezt
megvalósító programnak alkalmazkodnia kell a mai körülményekhez. A koncepció és program
épít az újpesti lokálpatriotizmusra, a metró-, a busz és a villamosvonalak utazóközönségére. Utóbbi
vonatkozásában a fejlesztés egyik fő célja, hogy részben megfogja az óriási forgalommal együtt
járó jelentős vásárlóerőt is, ami egyben lehetőséget biztosít a fejlesztések fenntartható pénzügyi
fedezetére (megtérülés, fenntartás, fejlesztés). A főtér (agóra) funkció és a vásárlóerő lekötés tehát
harmonizálható egymással.
A megvalósulás szervezeti feltétele, hogy egységes közterület-menedzsment jöjjön létre. A városi
főtér (agóra) gondolat rehabilitációja az István tér egységes szemléletű megújításának
megvalósításával történik. A megújuló főtér működtetéséhez, az agóra funkció minőségi
fenntartásához egységes közterület-menedzsment felállítása szükséges. A menedzsmentet a tér
megújításával párhuzamosan célszerű megszervezni, kialakítva az érdekeltségi rendszert, mely a
fenntarthatóságot biztosítja. A szervezet létrejöhet és működhet mind közösségi (pl. Újpesti
Vagyonkezelő Zrt.), mind magán eredetű forrásokból, akár együttesen, vegyes gazdasági társaság
formájában.
Az érdekeltségi rendszer javasolt alapelemei:
• Az önkormányzat beavatkozási lehetőségének biztosítása bármely tulajdoni forma esetén;
• A főtéren keletkező bevételek növelésében érdekelt legyen a szervezet;
• A bevételek meghatározott hányadának visszaforgatása a főtér fenntartásába, fejlesztésébe;
• Folyamatos monitoring a főtér funkció minőségének ellenőrzése, a látogatók
megelégedettségének fenntartása érdekében;
• A főtér hírnevének, vonzerejének növelése, beruházók vonzása, az üzletek bérbevétele iránti
kereslet növelése, általában: funkciógazdagítás.
Indikátorok: területfelértékelődés, bérleti díjak, ingatlanárak emelkedése, termék- és szolgáltatás
kínálat bővülése, látogatók számának növekedése, stb.
5.23 Kiskereskedelem-fejlesztési program
A klasszikus főtér funkció éltetésének talán legfontosabb tényezője a kiskereskedelem, a kisboltos
szolgáltatások, illetőleg a vendéglátás létezése és megtartása. Ezek létrehozása, fenntartása
érdekben szükségessé válhat elkülönített pénzalap létesítése, mely támogatná a főtér e
funkciókhoz illő miliő megteremtését, valamint közös (önkormányzat által vezérelt)
marketingstratégia kidolgozását és vállalkozás típusok (funkciók, tevékenységek) kedvezményezett
listájának kidolgozását.
A program fő célkitűzése, hogy a főtér tartalmi és formai megjelenése (burkolatok, utcabútorok,
díszítések, portálok, színhasználat, stb.) egységes elvű legyen, ami nem azonosságot jelent. Az
egységesség fenntartásához szükségessé válik annak egységes elvű finanszírozási hátterének
kialakítása, amely elv kidolgozása későbbi feladat (árbevétel, üzlet négyzetméter, forgalom, stb.
arányában). A feltételek elfogadását szerződésben kell rögzíteni, egy adott üzlet működtetése
kapcsán.
5.24 Újpesti agóra-program
Az újpesti agóra program megvalósulásában kulcselem, hogy a főtér üzleteinek, szolgáltatásainak
kínálata alternatíva legyen a plázákkal szemben, hiszen korunkban a bevásárlóközpontok átvettek
– igaz, torz módon – egyfajta közösségi, találkozóhely funkciót, ami azonban egyoldalúan a
fogyasztásra alapozott. Az alternatíva reálissá válik a gyalogos övezetek kiterjesztésével, a
tömbbelsők feltárásával, a passzázs nyitással, ami gyakorlatilag a szabad téri és a fedett mall-ok
szimbiózisát jelenti. Ezzel egyedi, helyspecifikus atmoszférát, és funkcionálisan is gazdagabb
kínálatot nyújtva, mint a városszéli bevásárló- és szabadidő központok. Az alternatíva előnye, hogy
a vásárlási és szolgáltatási kínálatnyújtás helyi közéleti funkcióval párosul, közigazgatási
tevékenységgel megerősítve, tradicionális környezetben. Ezzel klasszikus értelemben is agórává
válik az István tér. Kiváló példák erre a nyugat-európai és kanadai városok ún. főtér-főutca
programjai, mely „mozgalom” korszerű válasz a „plázásodás” tendenciájával szemben.

Az agóra-program másik kulcseleme az események, rendezvények, kulturális kínálat, a térhez
kötődő régi-új hagyományok megjelenésének tudatos stratégiai szintű tervezése: többnapos
városrész szintű fesztiválok, évente visszatérő programok, fővárosi és országos programokhoz
történő csatlakozás (ünnepi könyvhét, Tér-film, fővárosi zeneiskolák találkozója stb). Az agóra
program induló elemeként egy olyan tájékoztatóközpont létrehozására lenne szükség, ahol a
lakosság folyamatosan tájékozódhat a Főtérfejlesztés aktuális kérdéseiről, véleményét eljuttathatja
a döntéshozókhoz. A tájékoztatóközpont jellegétől függően belső vagy szabad térben viták,
egyeztetések szervezésével a Szent István teret már a projekt indulásának pillanatától élő városi
fórummá lehet változtatni.


32
6.21 A Városháza és a Református templom közötti térrész
A Városháza és a Református templom közötti térrészen, a jelenlegi felszíni parkoló területének
átépítésével a templom és a városháza között kell kialakítani azt nagyrészt burkolt felületű teret
ami a templom előtere, rendezvénytér, a városháza oldaltere, ahonnan a rathauskeller is
megközelíthető. A Városháza mellett kialakított fásított köztér díszburkolata a téren megjelenő
többi díszburkolattal megegyező, kiemelt anyagminőségű térrész, amely jelzi a térre érkező, ill. a
mellette elhaladók számára, a Szent István tér kiemelt szerepét.
A Károlyi István utca torkolatának István úti csatlakozása kétirányú forgalomnak megfelelően
alakítandó át. A térfal és így a református templom előtt kiszélesítésre kerül a járda. A Városháza
oldalára „átkötő” magasabb szintű burkolat biztosítja a templom előtt gyülekezők számára a
megfelelő helyszükségletet, méltó környezetbe emelve az épületet. A templom folyó felújításával
össze kell hangolni a Mády Lajos utcasarki virágboltos épület átalakításának, felújításának
programját.
A programozás során tovább vizsgálandó, hogy milyen feltételekkel lehet a tér István úthoz közel
eső részén munkaidőben szabályozottan, korlátozott számú parkolást lehetővé tenni a városháza
dolgozói illetve VIP vendégei számára, ez a díszburkolat max. 25%ra terjedhet ki. A térrész alatt
annak méretei és I. ütemben történő megvalósulása miatt nem létesül mélyparkoló.

6.22 A Városháza István út felőli előtere
A Városháza István út felőli előtere jelenlegi szerepét megtartva a városházi vezetők, gépjárművel
érkező kiemelt vendégek, és taxik számára biztosítani kell rövid idejű várakozási lehetőséget. A
Városháza előtt meglévő fák megtartása, illetve az állomány kiegészítése javasolt.
A részletesebb, a programszakaszban kidolgozandó tervek alapján célszerű meghatározni az
István tér és az István út telkeinek határvonalát.
Ezen a térrészen meg kell találni egy új gyalogos kapcsolat beillesztését a Városháza régi és új
épületei között.
6.23 A park belső magja: templomkert és Trombita tér
A park belső magjának nevezett térrész két egységből épül föl. Egyrészt a katolikus templom
környezetére, másrészt a Városháza nyugati homlokzata előtti belső dísztérre tagolódik a főtér
legérzékenyebb térsége. E két térrész funkciói jelentősen eltérnek.
A katolikus templomot három oldalán zöldfelület határolja. A templom előtt tervezendő dísztér
biztosítja az egyházi rendezvények számára szükséges magas burkolatminőségű előteret, kiemelve
a főbejáratot. A Károlyi István utca menti hosszanti piac épület és a templom között a
gépjárműforgalom megszűnik, de a templom és a nagycsarnok között kialakuló zsákutcába be
lehet hajtani. A templom körüli többszintes zöldfelületben a déli oldali bejárat kissé kiemelésre kerül,
mert a tér végleges kiépítésében nagyobb súlyt kap ez a melléktengely. Ennek keleti oldalán kell
helyet biztosítani az első ütemben felállítandó szobor számára. Lényeges, szempont a templom
körüli felújítandó zöldfelületben a szobor sétány elhelyezését biztosító kompozíció érvényesítése. A
keramitos felől a majdani gyalogos tengely nem épül ki az első ütemben, hogy a mélyparkoló
távlati kiépítése optimális méretben valósulhasson meg.
A Városháza nyugati oldali reprezentációs tere a Trombita tér kiemelt anyagminőségű, a Főtéren
megjelenő díszburkolatok anyagminőségével megegyező. A téren két vízmedence került
elhelyezésre, amelyek mozgó vízarchitektúrával és esti díszvilágítással a tér egyik attrakcióját
teremtik meg. Ezen a térrészen a városháza nyitott udvara, ha tetszik kertje alakítandó ki. A tér jól
felszerelt és bútorozott kényelmes pihenő térként tervezendő – padok, ivókút, szemetesek, lámpák,
stb.
A tér teljes kiépítése esetében a Szent István téren a templomtól és a Városházától délre átmenő
sétány a Liszt Ferenc utcától a Jókai utcáig terjedően tagolja a főteret. A tér lineáris jellegéből
adódó, közlekedő és pihenősáv, a pihenő részeken kiskockakő burkolattal, ill. zöldfelületekkel
megszakítva. A sétány kapcsolatot teremt a tér keleti és nyugati részével, biztosítva a Városháza
tér, a katolikus templom és a piac déli oldalról történő megközelítését. A tér gyalogos felületei
egyöntetű, homogén világos térkő burkolatúak. A díszburkolatok három színű terméskő felületet
jelölnek.

6.24 Károlyi-szobor környezete
A Károlyi – szobor környezetének, park jellegét, zárványszerű elszigetelődését díszburkolat váltja fel,
az értékes faállomány megtartása mellett. A tér az északi, Városháza és református templom
közötti részén kialakult raszterrendjével azonos. A Károlyi – szobor a jelenlegi helyén marad. A Szent
István tér északi és déli részén megjelenő díszburkolatban szórtan zöld szigetek jelennek meg,
amelyek mellett védetten, padok elhelyezésével, kis pihenő, várakozó szigetek alakulnak ki.
A térkoncepció egészére jellemző 6x6 méteres, ill. annak osztásából származó méretrendű
raszterrendszer kiterjesztése a többi ütemre, a tér egységes arculati megjelenése szempontjából
elengedhetetlen. A Szent István téren megjelenő arculati elemek, térberendezési tárgyak,
burkolatok alkalmazása szükséges. A magas fénypontú világítótestek esetében azok egységes,
egy időben történő lecserélése javasolt.

A városi terek a közterületek sajátos elemei, melyek – létükből fakadóan –
elsősorban a „fontos helyek” környezetében jöttek létre. Míg az utcák (forgalmi
sajátosságuknak megfelelően eltérő intenzitás mellett) a közlekedés
vonalai (a közterületek dinamikus elemei), addig a terek (a statikus elemek)
a megállásra, az „ott létre” szolgálnak. A városi terek archetípusainak elemzése
nem a jelen dolgozat feladata, ellenben arra mindenképpen rá kell világítani,
hogy a terek (esetenként csak teresedések, térbővületek) az adott
településszerkezeti környezetben eltérő szerepet hivatottak betölteni, ebből
pedig logikusan következik, hogy a különböző városi terekhez az adott
konstellációnak megfelelően differenciált építési szabályokat kell rendelni.
A tér szükségszerűen a megállás, a találkozás helye, ahol optimális esetben
érvényesül a gyalogos forgalom primátusa32 és ahol maga a tér kínál olyan
használati, illetőleg esztétikai érték-többletet, mely az ott létet vonzóvá teszi.
Az Önkormányzat megbízásából a Szent István tér rekonstrukciója tárgyában
készített fejlesztési koncepció előkészítő dokumentációja érzékletesen
és részletesen mutatja be, hogy milyen elvárások fogalmazhatók meg a
klasszikus városi térrel kapcsolatban. Ez a dolgozat – és maga a fejlesztési
koncepció is – részletesen foglalkozik a teret határoló „térfalakkal”, hiszen a
tér lényegében a közösségi használatra szánt felület és az azt keretező városi
beépítés együttműködésétől válik élővé, használhatóvá.

Dokumentumok, letöltés

Partnereink